Köznevelés online
„Ködbe vesző jövő” címmel rendezett konferenciát a Pedagógusok Szakszervezete a Magyar Közoktatás Napja alkalmából. A program aktualitását az országgyűlési vita előtt álló Nemzeti Köznevelési Koncepció, más törvénytervezetek (önkormányzati, szakképzési stb.) és a várható változások adták, ahogy Galló Istvánné, a PSZ elnöke fogalmazott: az ország gazdasági válságos helyzete, az esélyegyenlőtlenség, a gyermekszegénység növekedése. Az ország egész területéről érkeztek pedagógusok, akiket az elmúlt évben történt és a tervezett változások várható következményeiről szóló előadások tájékoztatták. A meghívott felszólalók a szakma reprezentánsai voltak.
A Magyar Közoktatás Napjának létrejöttét a PSZ kezdeményezte 1991-ben, azzal a céllal, hogy a döntéshozók és a közvélemény figyelmét felhívják az aktuális kérdésekre, problémákra.
Kolláth György alkotmányjogász arról beszélt, jogi szempontból miért beteg a magyar közélet. Az elmúlt időszakban a jog a politika ágyasa lett, felszínes, demagóg helyzet alakult ki. A jó törvény matematikai pontosságú, ellenben Magyarországon elvi, morális, szakmai és minőségi visszaesés tapasztalható. Semminek nincs kiérlelt filozófiája. Rosszul sikerült jogalkotásból nem lehet jó jogalkalmazás. Egy országban a társadalmi szervezőerő a demokratikus jogállamiság vagy a felsőbbségi diktatúra vagy a káoszba hajló anarchia, nálunk mindhárom jellemző – fogalmazott Kolláth, és hozzátette: nincs jogbiztonság és az alaptörvény miatt nagyobb káosz várható. Szerinte vissza kell térni alapjaiban az 1989-es alkotmányhoz, az ügyészséget a kormány alá kell rendelni és el kell érni, hogy a jogalkotási hibákért az állam felelősséget vállaljon.
A magyar gazdaság helyzetéről Soós Károly Attila, az MTA főmunkatársa beszélt. Magyarország export-import tevékenysége, 2007-es adatok szerint, jól illeszkedett a nemzetközi gazdaságba. Ha egy ország külgazdasága megbicsaklik, akkor baj van. Ez történt nálunk is, amit tovább tetéztek a magyar sajátosságok, így Magyarország még 2006-ban, a jó konjunktúra idején is a legrosszabb eredményeket produkálta. 2008-ban a külföldi hitelnyújtási hajlandóság megállt. Orbán Viktor miniszterelnök pedig olyan élénkítési kísérletbe kezdett, amelyet jó gazdasági helyzetben eredményes lehet, de ez a mostani nem az. Most populista köntösbe öltöztetett megszorításokat tesz a kormány, és sok rossz döntést hoz. Az EBRD prognózisa szerint is 2012-re a bruttó hazai termék várható növekedési üteme csak 0,5 százalékos lehet. A sok rossz közül azonban a legrosszabb, hogy a 15-64 évesek gazdasági aktivitása nagyon alacsony, és ez a tényező a válság után is velünk marad.
Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség Elnöke „egy falusi polgármester szemszögéből” szólt a jelenről. Az 1977 fős Szentkirály 2007-ben többféle ok miatt nem csatlakozott egyetlen társuláshoz sem, ami azt jelentette, hogy elestek 20 millió forinttól. Most a törvény – a tervezet - megadja azt a lehetőséget, hogy kérelmezzék az államtól a feladatellátás visszavételét, de a döntés a miniszter kezében lesz. Az „államosítás” számos más problémájára is felhívta a figyelmet, de kiemelte az új alkotmány azon passzusát, amely szerint a törvény előírhatja, hogy az önkormányzati tulajdon az államhoz vagy más önkormányzathoz kerüljön – ingyen.
„A köznevelési törvény szervezetten ágyazódik be abba a folyamatba, ami a 2009-es kötcsei program megvalósítása. Magyarország számára ez visszatérés a XIX. század második felének Nyugat-Európájába, tekintélyelvű állam jön létre. Míg az oktatási rendszer mindig a modernitás egyik tényezője, most a hatalomtechnikai eszköz lett” – mindezt Fábry Béla tanár, a Magyar Pedagógiai Társaság alelnöke mondta. A Nemzeti Köznevelési Koncepció a modern tudományosság követelményeinek nem felel meg: nem szerepel benne –egyebek mellett - a gyermekfejlődés, a tanuláspszichológia, az értékelés szerepe, a diákjogok mai értelmezése. Ennek következménye, hogy nem leszünk versenyképesek, antidemokratikus iskolarendszer alakul, a szelekció domináns lesz. Ez utóbbit erősíti a 16 éves tankötelezettség, az hogy a szakiskolákban szinte elhal a közismereti oktatás, a Híd program, az hogy az értékelés minősítés lesz. Az egész rendszer ideológiailag meghatározott és uniformizált lesz. Tehát megint (mint a 70-es években) kétarcú lesz az intézményi munka, vagyis kifelé mást mutatnak a pedagógusok, és mást csinálnak az órákon. Fábry szerint a törvény gyerekellenes (buktatás, egész napos iskola, korai szelekció, diákjogok csorbítása), családellenes (szülők beleszólásának korlátozása, megmondják mi ”A helyes családi élet”), pedagógusellenes (megnövelt munkaidő, kevesebb bér, pedagógiai munka kiüresedése, korlátozott szakmai önállóság, ellenőrzési rendszer). A törvény igyekszik összemosni az állami és az egyházi feladatokat.
Miért van szükség most erre a törvényre? Tette fel a kérdést a Magyar Pedagógiai Társaság alelnöke. „Egyetlen érvük van mellette, az, hogy akarják” – mondta Fábry Béla. Nincsenek meg hozzá sem a pénzügyi, sem a szervezeti, sem a személyi feltételek. Bevezetéséhez több tucat jogszabály, a Nemzeti alaptanterv módosítása és a kötelező tantervek kidolgozása szükséges.
Ha csak a középosztály megerősítése valósul meg a gazdaság nem fog növekedni – állította egyórás előadásának végső konklúziójaként Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja. Mondandójának kiindulópontja a Fidesz azon tézise volt, hogy céljuk a középosztály megerősítése. Akik ebbe nem tartoznak, azok eddig is a szelekció kárvallottjai voltak. Az Unió 27 tagországát vizsgálva az anyagiak alapján meghatározott szegénységi ráta listáján Magyarország a középmezőnybe tartozik, a depriváltság (üdülés, fűtés, táplálék) tekintetében hátulról a harmadik. A túlzsúfolt lakásban élőket nézve az utolsó előtti. Hazánkban a legszegényebb 10 százalékhoz tartozóknak több mint a 80 százaléka a leghátrányosabb térségekben lakik. Ezeken a helyeken sok a roma. Az itt megkérdezetteknek több mint a fele mondta azt, hogy nem szeretné, ha a családjában lenne cigány. Felmérték azt is, milyen mértékű a megkülönböztetés. Érdekes, hogy nem volt különbség az országos és a leghátrányosabb térségekben mért adatok között. A megkérdezettek 10-11 százaléka mondta, hogy gyakran éri megkülönböztetés, és 48-46 százaléka, hogy előfordul. A probléma kezelésének egyik helyszíne lehetne az iskola. Az Unió célul tűzte ki, hogy csökkenteni kell az iskolákat idő előtt elhagyókat. Ez a mutató javulni fogy, ha a tanköteles kort leszállítják 16 évre – mondta némi iróniával Tausz Katalin. Hangsúlyozta a korai képességfejlesztés fontos voltát, mint legjobb eszközt a hátránykompenzációra. Arra is felhívta a figyelmet, hogy milyen szoros összefüggés van az iskolai végzettség és a munkavállalási lehetőség között. Ha a politika úgy dönt, hogy a problémás gyerekek maradjanak ki az oktatásból, az tömeges munkanélküliséget eredményez, annak következményeként pedig súlyos gazdasági problémák jelennek meg. Tehát, ha csak a középosztályt erősítik meg, az nem fog gazdasági növekedést eredményezni.
A konferencia zárásaként Galló Istvánné összegezte a PSZ véleményét. Eszerint azt kérik, vonják vissza a Parlament elé került köznevelési és szakképzési törvényt. A köznevelési törvény nem fog megoldást adni a problémákra, sőt továbbrontja a helyzetet. Nem értenek egyet az államosítással, de azt elfogadják, hogy ahol indokolt legyen erre lehetőség. Nem értenek egyet a tankötelezettség 16 éves határával, a szakképzés rossz irányával. Szerintük a keresetrendezés nem tűr halasztást, a pedagógusok munkaterhét már nem lehet növelni. Ne a szakfelügyeleti rendszer visszaállítása legyen a cél, hanem a munkafeltételek javítása. A centralizáció visszalépés. Követelik a tényleges szakmai egyeztetést a közoktatás átalakításáról, és felajánlották ebben való részvételüket.
st
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
