Köznevelés online

Átadták A Magyar Kémia Oktatásért díjakat

„A tanárok fontos szerepet töltenek be a jövő nemzedékek nevelésében, a Richter éppen azért hozta létre a díjat, hogy közvetlenül vállaljon szerepet a magyarországi kémiaoktatásban” – mondta dr. Lőw Miklós, az alapítvány kuratóriumának elnöke.

Dr. Pellioniszné dr. Paróczai Margit, a Richter emberi erőforrás igazgatója hozzátette: a gyógyszergyár nemcsak termékeivel kívánja támogatni a magyar társadalmat, hanem az egészségügy és az oktatás területén is. Az intézmények és a diákok támogatása mellett rendkívül fontos a tanárok elismerése, motiválása, hogy ne csak a tananyagot adják át, hanem neveljék is tanítványaikat, és szerettessék meg velük a természettudományokat.

***

Mosbacher Éva a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában tanít, tanítási módszerének része az aktuális természettudományos kérdések felvetése és megválaszolása, a környezetvédelemre és egészségvédelemre nevelés. Egyik tanítványa nemrég aranyérmet nyert a tokiói diákolimpián, és vezetésével kisebb kamaraegyüttes is összeült.

–Mi a titka annak, hogy olyan jól motiválja tanítványait, hogy azok szeretik, megbecsülik Önt, és díjat díjra halmoznak a különböző országos és nemzetközi versenyeken?

–Maximálisan fel kell készülni minden órára. Nem szabad kihagyni a kísérleteket sem, és rendkívül fontosak a tanórák utáni szakkörök, külön foglalkozások, valamint az olyan események, mint a Kutatók éjszakája, ahová érdemes elvinni a gyerekeket.

–Hogyan egyeztethető össze a sok kísérlet a kötelező tananyag leadásával?

–A kémia egy kísérletező tudomány, ahol az élmény nagyon fontos, éppen ezért mindenképpen be kell illeszteni a kísérleteket az óra menetébe, hogyha másképp nem, akár a számonkérés rovására.

X (csillag)

Elekné Becz Beatrix 1985 óta a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban tanít és ér el szép sikereket a kémia eredményes tanításában és megszerettetésében. „Szakköreinek általában csak az éhenhalás szokott véget vetni, és még a tavaszi szünetben is kísérletezik diákjaival” – mondta róla egy tanítványa, aki azt is megjegyezte, hogy a tanárnő a legnépszerűbb pedagógusok közé tartozik az iskolában

–A méltatásból hallottuk, hogy Ön népszerű, de a tantárgya már kevésbé az. Hogyan lehet ma megszerettetni a kémiát?

–A kémia rendkívül logikus tantárgy. Az arra fogékony gyerekek könnyen el tudják sajátítani, azokkal pedig, akiket kevésbé érdekel ez a tantárgy, nos velük lépésről lépésre kell haladni, és nagyon fontos, hogy állandóan felkeltsük az érdeklődésüket. Ehhez nélkülözhetetlenek a kísérletek az órákon, de a legjobb hangulat, a legkreatívabb munka a szakkörökön alakul ki.

X (csillag)

Veres Ildikó a debreceni Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és környezetvédelmi Szakközépiskolában tanít, munkája során számos városi és iskolai szintű elismerésben részesült, amelyekkel a rangos kémiai versenyeken elért eredményeit értékelték. „Már az első órán megszerettem a kémiát, aztán évek múlva átéltem életem egyik legszebb élményét, ugyanis az országos verseny finisébe szinte csak a mi osztályunkból jutottak be diákok, tehát jóformán egymással vetélkedtünk” – mondta róla egykori tanítványa, jelenlegi kollégája.

–Manapság a természettudományos tantárgyakkal kapcsolatban állandóan arról hallani, hogy kétségbeejtő a tanártovábbképzés helyzete, az Ön egykori tanítványa mégsem a jóval magasabb fizetéssel kecsegtető vegyipart választotta, hanem pedagógus lett.

–Igen, erre rendkívül büszke vagyok, azonban általánosságban sajnos nagyon rosszak a tapasztalataim ezen a területen. A gyerekek hallani sem akarnak arról, hogy tanárnak menjenek, hosszú évek óta mindössze egyetlen kislány merte halkam bevallani nekem, hogy ő bizony pedagógus szeretne lenni.

–Ön vegyipari szakközépiskolában tanít, ahol talán van idő kísérletekre. Rosszabbul tanuló, kevésbé érdeklődő diákok azért nyilván ott is vannak…

–Így van, mi az átlaghoz képest kivételezett helyzetben vagyunk, hiszen megtartjuk a heti három kémia órát, amelyekhez 3-4 órányi természettudományos gyakorlat is társul. A gyerekek sok eszközzel, anyaggal találkoznak, mindenkinek van módja a kísérletezésre. Ez éppen azért fontos, mert azok a gyerekek, akik lemaradnak, vagy akiket kevésbé érdekel a kémia, megfoghatók, megragadhatók a kísérletekkel. Sikerélményben lehet részük, és ezután személyre szabott módszerekkel könnyebb felzárkóztatni őket.

X (csillag)

Szórád Endre a vajdasági Zentán született, az Újvidéki Egyetem Vegyészmérnöki karán diplomázott petrokémia szakon. Mérnökként több középiskolában is tanított óraadó, majd főállású tanárként. Jelenleg a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium tanára. Korszerű gondolkodásával, lelkesedésével szinte vonzza magához a diákokat, tanulóit szakszerűen készíti fel a versenyekre.

„A Vajdaságban szerencsés a helyzet abból a szempontból, hogy ott még nem csökkentették a természettudományos óraszámokat, így többet tudunk nyújtani a diákoknak. Nálunk a Bólyaiban kiemelt hangsúlyt fektetnek a természettudományok oktatására, de a normál állami gimnáziumokban is megvan a heti két óra” – mondta el Szórád Endre a Köznevelésnek.

–A Vajdaságban mennyi lehetőségük van a kísérletezésre?

–Minél többet igyekszünk kísérletezni, még akkor is, hogyha egy kísérlet előkészítésére nem elég az öt perces szünet, sőt az sokszor akár egy órát is igénybe vesz. Azonban rá kell szánni az időt, még akkor is, hogyha a tanév végén a szertár már úgy néz ki, mint egy csatatér! Ez sem baj, mert utána szépen kitakarítjuk, elrendezünk mindent.

–Magyarországon egyre nehezebb helyzetbe került a természettudományos oktatás. Szerbiában mi a helyzet?

–Sajnos nálunk sem népszerűek a természettudományos tárgyak, a gyerekek menedzserek, jogászok, közgazdászok akarnak lenni, ezek ma a divatszakmák. Nekünk, tanároknak éppen ezért mindent meg kell tennünk, hogy megszerettessük velük a kémiát, mert ha nem örömmel, motiváltan és motiválóan tanítjuk, még a maradék kis kedvet is kiöljük belőlük. Meg kell találni a módját annak, hogy „beetessük” a diákokat. Erre jók a látványos kísérletek, mint például a Csodák palotájában, ahol nemrég mi is bemutattunk néhányat.

X (csillag)

Az ünnepségen Kubik Anna színművésznő egy Karinthy-novellát olvasott fel, Farkas Róbert hegedűvirtuóz pedig csodálatos dallamokat varázsolt elő hangszeréből. A közönség megtekinthette a Richter Gedeon életéről készült filmet is.

 

Bez