Pódium és küzdőtér - Látogatás a józsefvárosi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban

Pest második, nem felekezeti, magyar tannyelvű reáltanodája 1871-ben nyitotta meg kapuit a Józsefvárosban. Négy évvel később már főreál rangot kapott az intézmény, ahova 1876-ban maga a császár és király, Ferenc József is ellátogatott. Hogy ennek a vizitnek van-e valami köze az egy hónappal későbbi, nagy dunai árvízhez, amely az iskolát sem kímélte meg, csak a rossznyelvek állították, de az iskola történetének krónikájából ez kimarad. Az viszont nem, hogy az első érettségit 1878-ban tartották magyarból, németből és mennyiségtanból, illetve az 1890/91-es tanévi beszámolóból az alábbi megjegyzés: „Feltűnő volt azon törekvés, hogy aránylag sok szülő igyekezett gyermekét a tornázás alól felmenteni és a felsőbb osztálybeli tanulók általában  nem nagy kedvvel vettek részt a tornázásban.” Furcsa fintora a sorsnak, hogy ennek az iskolának egyik nagy vonzerejét ma éppen az élsportolói tagozat jelenti. S zebbnél szebb, főként klasszicista épületekben gyönyörködhetünk a Horánszky utcában. Csak a gimnáziumé kivétel. Kopottan, lepusztultan alig emlékeztet fénykorára. Jó, ha az ember óvatosan közelíti meg a bejáratot, hiszen bármikor a fejére pottyanhat egy darab vakolat, apróbb törmelék az oromzatról. (Se király, se császár, akinek látogatási hírére gyorsan előkerülne hatvanötmillió az épület külsejének felújítására. Utóbb megtudom, hogy a tervek készen vannak, és a fővárosnál erős az akarat a homlokzat eredeti formájában történő helyreállítására. Csakhogy műemlék épületről lévén szó, a szokásosnál is több az idevágó előírás, a szabályozás.) Mindenesetre az épületben egyszeribe elhagyják az embert a borongós gondolatok. Ízlésesen fel van újítva minden folyosó, ajtó, ablak, tanterem, zsibongó. Az emeletre vezető, díszes, kovácsoltvas korláttal övezett lépcsőház telis tele a dohányzás ártalmait megjelenítő rajzokkal, festményekkel.