Iskolabemutató
Körmenden 1896-ban épült fel a polgári iskola. A város központjában ma is ott áll a szépséges, eklektikus stílusú, monumentális épület. Noha akad a településen kastély, várkert, díszes polgármesteri hivatal, múzeum és sok egyéb látnivaló, ám az iskolát kevesen hagyják ki városnéző programjukból. Nem is csoda, hiszen kevés helyen látni már ilyen szépen tagolt épületegyüttest bordázott ablakokkal, vagy ilyen míves kovácsoltvas kerítést az iskola körül. Megadták a módját akkoriban az iskolaépítésnek. Neves tervezőkre, híres mesterekre bízták a munkát, kiknek keze alatt olyan szépségek születtek, mint a körmendi polgári iskola. És nem sajnálhatták a pénzt a szertárak, az előadók felszerelésére, a taneszközökre sem, mert a krónika szerint a kor színvonalának megfelelően látták el mindennel. A fizika, a kémia, a biológia szertár egy-egy darabját még ma is használja a jogutód Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény.
Nem mondok újat azzal, hogy az államosítást követően hamarosan szűknek bizonyult az iskola épülete. (És korszerűtlennek is.) Ezért 1961-ben politechnika- teremmel és tornateremmel bővült az iskola. De még ez se volt elég, 1979- ben megkapták a gimnázium kollégiumépületét, ahol hat tantermet, tornaszobát és később konyhát alakítottak ki. Tágasan ma sincsenek, mert a képzés modernizálása a csoportos oktatás felé halad, és ehhez a hagyományos, nagy termek nem a legjobbak. Mindenesetre az iskolában a már említett helyiségeken kívül van nyelvi labor, természettudományi szaktanterem, háztartási-, háztartástechnikai- és politechnikai terem, fejlesztő szoba, két számítástechnikai szaktanterem és kézműves foglalkoztató is. Tapasztalatom szerint az alapfokú művészeti oktatást végző iskolákban általában jobbak a tantárgyi és sporteredmények, erősebbek a közösségek, ritkábbak a magatartási problémák és a szülőkkel is bensőségesebb a kapcsolatuk. Így van-e a Kölcseyben is?
Ezt a kérdést már Mészáros Árpád igazgatónak tettem fel, aki szerint megismerkedve az iskola pedagógiai munkájával, már tulajdonképpen indokolatlan a kérdés.
– Négyszáz gyerek tanul nálunk és mintegy kétszázötvenen vesznek részt a művészeti oktatásban. Nemcsak a város, hanem a körzet legnagyobb iskolája a mienk. Tudják rólunk, hogy fontosnak tekintjük mind a hagyományok ápolását, mind pedig a megújulást. Nyitottak vagyunk az új módszerekre, programokra, sőt a korszerű technikai eszközök alkalmazására is.
– Milyen programokra gondol?
– Például az egyéni képességekhez igazított, differenciált oktató-nevelő munkára, a csoportbontásban végzett felzárkóztató tevékenységre vagy a tehetséggondozás sokféle formájára. Ötödik osztálytól úgynevezett nívócsoportos oktatást folytatunk matematikából, magyar nyelv és irodalomból, illetve a két idegen nyelvből (angol, német). Emelt szintű tanórákat tartunk ötödik évfolyamtól matematikából, hetedik évfolyamtól magyar nyelv- és irodalomból. Ez az azonos szinten levők együtt tanulását jelenti. Az informatikát és a két idegen nyelvet (angol, német) hetedik osztálytólemelt szinten tanítjuk. Emelt szintű sportcsoportunk (játékos, labdajátékos, atlétikai) első osztálytól van. Aránylag új tantárgy a modern világ, amelyet ötödik osztálytól tanulhatnak az iránta érdeklődők a délutáni órákban. Lényege a szép és hatásos beszéd, a vita, az érvelés, a felszólalás gyakorlása, a szövegszerkesztés, az újságírás, a fényképezés, a videózás alapjainak megismertetése. Úgy is mondhatnám, hogy a közszereplésre nevelés.
És mielőtt rákérdezne a művészetekre, mondom, hogy első osztálytól részt vehetnek a gyerekek a kézműves-, a rajz-, a karének-, a néptáncfoglalkozásokon. Népszerű a gyerekek körében a hangszer, zongorázni, hegedülni, furulyázni, klarinétozni, fuvolázni, csellózni, szaxofonozni tanulhatnak, de a „rezes” hangszerekre is mindig akad jelentkező.
Néptáncoktatásunk is elismert növendékeink és szüleik körében. Minden elismerés a tanároké, akiknek köszönhe tően kiválónak minősítették művészeti oktatásunkat az országos felmérés alkalmával. Úgy látom, a művészeti nevelés (és itt a testnevelésre, a sportra, a zenére, a képzőművészetre, a kézművességre, a táncra, az énekre egyaránt gondolok) erősíti tanulóink fogékonyságát, ügyességét, jártasságát, világlátását, tanulási kedvét és tűrőképességét. Sőt, a mások gondjaira, bajaira való érzékenységet is.
– Említette a világlátást. Megmutatkozik ez az iskola külső kapcsolataiban is?
– Cserekapcsolatot ápolunk a cseh Roznov, az osztrák Ilz, a szlovén Dobronak és az erdélyi Csíkszentdomokos település iskolájával. Tagja vagyunk az ÖKO iskolák nagy családjának, tehetségpontként a megyében elsőként kötöttünk szerződést a Szolnoki Főiskola által támogatott Curie Alapítvánnyal. Közösen rendezünk tanulmányi versenyeket, amelyeknek gyakran mi adunk otthont. Tizenegy évvel ezelőtt indítottuk el a Nyelvek Hete megyei versenyt, amelyre a határon túli partneriskoláink is eljönnek. Kiválóra minősített zene- és néptáncoktatásunknak köszönhetően minden évben nagy siker a Hangadó zeneiskolai találkozó, amelyre a szentgotthárdiak, és a vasváriak is eljönnek. Iskolánk minden tavasszal megszervezi a kistérségi iskolák diákjai kézügyességi munkáinak bemutatóját. Végül megemlítem az erdei iskolát, mint az épületen kívüli fontos nevelői, oktatói, személyiségfejlesztői terepek egyikét.
– Igaz, a könyvet lassan kiszorítja a kép, a számítógép, a televízió, a videó. Mégis, vannak, akik a könyvvel könnyebben boldogulnak. Ők számíthatnak-e az iskolai könyvtárra?
– Az iskolai költségvetésből szépirodalmi és a tanulók által használható ismeretterjesztő művek beszerzésére ebben az évben sajnos csak százezer forint jutott. Tanulóink közül átlagban tizenkilencen fordulnak meg a könyvtárban naponta. Kölcsönöznek, olvasnak, felkészülnek. A könyvtár ma is szerves része az iskolai pedagógiai munkának, ebben a tanévben ötvennyolc foglalkozás volt a könyvtárban (könyvtárhasználati óra, szakóra stb.).
– A különböző mérések, köztük az országos kompetenciamérés azt mutatja, hogy a Kölcsey az átlag körül, vagy kicsivel felette van. Hol tanulnak tovább ezek a jó képességű, a művészetekben is jártas gyerekek?
– Zömük szakközépiskolában, illetve gimnáziumban, kisebb hányaduk szakiskolában. Reálisan mérik fel az esélyeiket. Erre utal, hogy legtöbbjük megállja a helyét ott, ahova felvették.
Novák Gábor
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
