Interjú
Az amerikai (NASA), a japán (JAXA) és az európai (ESA) űrügynökség nagyszabású projektet indított, amelynek során az űrben elvégzendő tudományos kísérletekre kértek fel középiskolásokat. A világ minden pontjáról, összesen több mint nyolcvan országból jelentkeztek a fiatalok, akik közül a döntőbe kerülőknek videót és animációt kellett készíteniük a kísérletükről. Ők hatvanan voltak, köztük Debreceni Ádámmal, Galgóczi Gáborral és Egri Péterrel, akik a több ezer induló közül finisbe került versenyzőkként szintén elkészítették saját kisfilmjüket, ezt a projektben együttműködő YouTube videómegosztó portálon tették közzé. Az, hogy a magyar diákok ilyen meszszire jutottak, hatalmas eredmény, még akkor is, ha a végső döntőt nem ők nyerték, így nem az ő kísérleteiket végzik majd el a Nemzetközi Űrállomáson. Galgóczi Gábor és Egri Péter csapatban indultak, angol nyelvű videójukat mi is megnéztük az interneten: két szimpatikus, fiatal srác magyaráz egy tábláról – ha jól értem – valami darázsról, amely ha kikel, a súlytalanságban próbál majd repülni. Úgy gondoltam, talán érdemesebb őket személyesen megkeresni, hogy pontosan elmondják, mit is kutattak volna a világűrben.
– Hogyan értesültek a versenyről, miért tartották fontosnak a részvételt?
– Egy internetes portálon olvastuk a felhívást, és rögtön kedvünk támadt a részvételre. Ugyanis mindkettőnket gyerekkorunk óta érdekel az űrkutatás, és amikor ezt a versenyt meghirdették, lehetőséget kaptunk, hogy akár mi is aktív részesei legyünk ennek a (szerintünk) gyönyörű tudománynak.
– Mi volt a kutatás tárgya? Pontosan mit mutatnak be a videóban?
– A kutatásunk tárgya a fürkészdarázs volt. Azt vizsgáltuk volna, hogy a normális körülmények között élő hernyóba petéző és az élő áldozatában több hétig fejlődő egyed képes lesz-e gravitáció hiányában is kifejlődni. Ugyanis a kis darázsnak tudnia kell, hogy milyen részeit eheti meg a lepke hernyójának, hogy az ne haljon meg, amíg ő nem akarja. Valamint vizsgáltuk volna azt is, hogy az űrben kikelt rovar képes lesz-e repülni, hiszen a gravitáció hiánya teljesen átírja ezt a folyamatot.
- Miért éppen ezt a területet választották?
– A pályázat leadási határideje előtt két ötletre jutott időnk, ezeket indítottuk a pályázaton. Az egyik – szerencsénkre – tovább is jutott az első selejtező fordulón. Sokáig kerestünk olyan témakört, amelyben még nem végeztek fent, az űrállomáson kutatást, ennek ellenére mégis érdekes és hasznos eredményekkel szolgálhatna. Nyilvánvalóan ilyen lehetőségből nem akadt sok. Éppen a közelmúltban beszélgettünk erről az igen érdekes fajról, és aztán eszünkbe jutott, mi történne, ha egy ilyen élőlény lenne a kísérletünk tárgya.
– Az eredménynek mi lehet a gyakorlati haszna?
– Az űrben született rovarok repülésével még nemigen foglalkoztak tudomásunk szerint. Az, hogy képesek lennének- e alkalmazkodni a már ott felnőtt állatok a körülményekhez, tehát például megtanulnának-e megfelelően repülni, igen érdekes kérdéseket vethet fel. Ezenkívül a hernyó bábja átlátszó, tehát vizsgálni lehetne az egyed fejlődését, ami akár kérdéseket vethet fel, vagy válaszokat adhat az esetleges későbbi űrbéli emberi szaporodásra. (Igaz, más rovarokkal már voltak hasonló fejlődésre irányuló kísérletek.)
– Merre tovább? Mik a terveik? Hol folytatják tanulmányaikat?
– Én (Gábor) 19 éves vagyok, jelenleg az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégiumban taposom utolsó évem. Jövőre fizika szakon szeretném folytatni – szintúgy az ELTE-n. Kiskorom óta foglalkoztat a világűr és a csillagászat (rengeteg sci-fi-t olvastam és olvasok), ezért asztrofizikus szeretnék lenni. Emellett imádok utazni, íjászkodom és országúti kerékpározom. Az űrrepülés is rendkívül érdekel, remélem egyszer lehetőségem lesz kutatóként feljutni az űrbe.
– Én (Péter) 18 éves vagyok, végzős az Eötvös József Gimnáziumban. Engem is fiatal korom óta lenyűgöz a világegyetem sokszínűsége, összetettsé ge, valamint felfoghatatlan mérete. Mindig is vonzott a csillagászat és az űrkutatás, bár engem a világűr megismerése mellett a meghódítása érdekelt igazán. Éppen ezért én mérnöknek készülök, méghozzá a BME Gépészmérnök Karán szeretnék továbbtanulni. Ha lesz rá módom, szívesen részt veszek az elkövetkezendő magyar műholdak elkészítésében, illetve nagy álmom a Mars-projektben való részvétel. A két fiatalnak gratulálunk a remek szerepléshez, és sok sikert kívánunk a
továbbiakban is!
Bezdom
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.