Interjú

– Úgy tudom, pályáját gyakorló tanárként kezdte. Miért választotta a tanítást? – Eredetileg nem akartam pedagógus lenni. A történelem, a miért-ek izgattak, főként a holokauszt, ami kutatói munkámnak egyik fő iránya lett. Főként az a kérdés foglalkoztatott, hogy miként lehetett normális és köznapi értelemben tisztességes emberek száz ezreivel elfogadtatni a holokauszt néven ismertté vált népirtást? Miért lehetett megtenni az európai kultúra talaján, Beethoven és Goethe hazájának aktív közreműködésével emberek tízezreinek elhurcolását hazájukból és otthonukból úgy, hogy a nagy többség, a szomszédaik, a munkatársaik, akikkel addig békében éltek együtt, ezt közönyösen nézzék? Mi történt az emberek nagy többségének szívével és agyával? Engem nem az motivált, hogy a holokauszt szörnyűséges tényeihez újabb adatokat segítsek feltárni, hanem – mint pedagógust – mindenek előtt az izgatott, hogy milyen hatásmechanizmusokon keresztül sikerült a meggyőződéses náciknak, fasisztáknak békés és egyébként jó szándékú emberek tömegeit olyan tudati és érzelmi állapotba hozni, hogy eltűrjék és nagy számban helyeseljék is embertársaik egy csoportjának megfosztását eleinte csak állampolgári jogaiktól, majd tulajdonuktól, otthonuktól és – tragikus végezetül – életüktől is?
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
|
|