Interjú
– Önről köztudott, hogy nagy szerepet vállalt a holland–magyar kapcsolatok megerősítésnek a magyar oktatásügyben. Hogyan került kapcsolatba a hollandokkal? – Az ötvenes években kerültem velük kapcsolatba, mégpedig úgy, hogy elnyertem egy UNESCO-ösztöndíjat, de akkor még nem tudtam angolul. Így én azokat az országokat térképeztem fel, amelyekben németül lehetett beszélni: Nyugat-Németországot, Hollandiát, Finnországot, Svédországot, Svájcot. Ebben az útban a holland kapcsolat volt az ICS, őket jelölte ki az UNESCO. Akkoriban az ICS-nek volt egy zseniális igazgatója, Thijs Geursen úr, akinek az volt a vesszőparipája (bár ezt nem ő maga találta ki), hogy a jövőnek a változás lesz az egyetlen biztos eleme. Nem tudjuk tehát, hogy mi lesz, de azt biztos, hogy minden változni fog. És ha ez így lesz, akkor az oktatásügyben az általános nevelési központ lesz a jövő intézménye, mert integráltan befogadja három éves kortól a halálig a település vagy a körzet lakosságát. A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
|
|
