Interjú
Nyíregyházát elhagyva apró falvakon, kisebb városkákon át haladtunk Csenger felé. A megszokott észak-kelet magyarországi környezetben nagy meglepetés éri az embert, amikor megpillantja az ötezer lelkes városka általános művelődési központját. Nem kellett keresnünk, a monumentális építmény felhívta magára a figyelmet. Egy régi, ám a maga korában is nagyméretűnek számító színházteremre épült 1992-ben a művelődési központ, Makovecz Imre csapatának munkája, amelyet Csernyus Lőrinc, Makovecz-tanítvány, a város főépítésze tervezett.
– A szabálytalan, aszimmetrikus formájú, bálnához hasonlító épület a gondolatok szabad áramlását akarja kifejezni – tájékoztatott Mesterné Juhász Beáta, az Általános Művelődési Központ általános igazgatóhelyettese, a művelődési központ intézményegység-vezetője.
– Milyen módon kapcsolódik a művelődési központ a közoktatás területéhez?
– Az épület eleve többcélú intézménynek készült, ahol a közművelődés, a közgyűjtemény és a közoktatás szférája együttműködve olyan közösségi teret alkot, ahol a kultúrának ezzel a három szeletével egyszerre találkozhat a gyerek. 2007- ben az addig önállóan működő és több feladatot is ellátó művelődési központot összevonták az általános iskolával, ami a
kistérség legnagyobb alapfokú oktatási bázisa. Az így létrejött ÁMK-ba az általános
iskolán kívül óvoda tagóvodával és bölcsődével csatolódott be. Csenger intézményfenntartói
társulásban egy faluban tagóvodát, két településen alsó tagozatot működtet. Innen a felsősöket, a kistérség három, iskolával nem rendelkező településéről pedig iskolabusszal hordja be a gyerekeket. Az ÁMK művelődési központja a kistérség tizenegy településén mozgókönyvtári ellátást biztosít, illetve közművelődési programokat szervez. A „Közkincs-kerekasztal” pályázattal nyert pénzből kistérségi közművelődési referenst alkalmazunk, aki 2008-tól generálja, koordinálja a különböző térségi programokat. Ez nem jelenti azt, hogy a kolléga nem segít be a városi rendezvények előkészítésébe, lebonyolításába a másik két szakképzett munkatársnak.
– Az említetten kívül milyen intézmény tartozik még önökhöz?
– Hozzánk tartozik még a Helytörténeti Múzeum, a Roma Közösségi Ház, a Városi Könyvtár, és itt működik a város havonta megjelenő lapjának szerkesztősége, valamint a városi tévé stúdiója is.
– Valamennyi diák elfér ebben az épületben?
– Az ÁMK Ady utcai épületében a művelődési házat egy ajtó választja el az iskolától, ami a felső tagozatnak nyújt helyet. Az alsósok a régi iskolaépületben tanulnak. A szép környezet nevelő hatású is, vigyáznak rá a gyerekek – hangsúlyozta Mesterné Juhász Beáta, aki igazgatóhelyettesi munkája mellett magyar nyelvet és irodalmat is tanít az iskolásoknak. Ha hiányzik valamilyen tér egy iskolai foglalkozáshoz, a művelődési ház emeleti termeit használhatják a pedagógusok. Itt tartják például a hittanórák, a fejlesztő foglalkozások egy részét, valamint az osztályok délutáni rendezvényeit. Többek között helyszínt biztosítanak a tehetséggondozáshoz is. Ezen belül lehetőség van a mozgásfejlesztés különböző formáinak és az iskolai szabadidős foglalkozások megtartására.
A közművelődési rész 250 férőhelyes színháztermében bérletes rendszerben lépnek fel amatőr és profi társulatok, amelyek elsősorban az általános iskolásoknak tartanak előadásokat. A 4–14 éves korosztályt szólítja meg minden tavasszal és ősszel a ház vers-, és mesemondó versenye is, amelyre a határon túli iskolákból is érkeznek diákok. Mozi, filmvetítés csak ritkán van, mert a régi típusú vetítőgép és a terem a mai multiplexekkel nem tudja felvenni a versenyt. A programok megszervezésénél nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományőrzésre, ezért sok témanapot tartanak a téli, tavaszi ünnepkörhöz kapcsolódóan, a szatmári hagyományok ápolására és a nagy városi ünnepségeket is ők szervezik, így többek között a három napon át tartó turisztikai célú gasztrokulturális és sportfesztivált, a Csengeri Almanapokat, ahol a főszereplő az alma és az abból készült ételek, italok.
– Igyekszünk óvodás kortól bevonni a gyerekeket a közművelődés alkalmaiba, azért hogy felnőttként is majd visszajárjanak és magukénak érezzék a művelődési központot, azon keresztül pedig ezt a szatmári kisvárost. Márcsak azért is a gyerekeknek kínáljuk a legtöbb programot, mert rajtuk keresztül tudjuk leginkább elérni a szülőket, akik az aktív munkavállalás mellett kevés időt tudnak a közművelődés tereiben eltölteni. Másrészt szívesen látogatják, szervezik életüket a házban a nyugdíjasok és a civilek. Az ő támogatásuk – pályázatokkal, helyszínekkel, programokkal – kiemelt helyen szerepel a helyi kulturális élet megszervezésében.
– Ha legszebb álmai megvalósulnának, mi változna meg az intézményben?
– Álmom, hogy a kultúra, a közművelődés természetes igény legyen az emberek életében egy olyan térségben is, ahol a mindennapi betevőért kell küzdeni. Szeretném, ha a helyi
közművelődés olyan infrastrukturális, szakmai és anyagi hátteret tudna biztosítani, amiből önszervező módon művészek, művészeti csoportok, civil kezdeményezések nőhetnének ki. Hogy olyan intézmény legyünk, ahová jó bejönni fiatalnak és idősnek egyaránt. Szeretném, ha olyan mintaértékű intézményként ismernének el bennünket, amelynek helye és szerepe van a város és a térség megtartó erejében.
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
