Interjú
 Idén lépett 25. évébe az 1986-ban alakult Eötvös József Cigány–Magyar Pedagógiai Társaság, aminek fő tevékenysége óvónők, tanítók, tanárok továbbképzése, de foglalkozik sok minden mással is, például szakembereket – szerkesztőket, operatőröket, vágókat, bemondókat – képez a média számára. A jeles ünnep alkalmából a Szondi György főszerkesztette Napút című folyóirat ez évi teljes 7. számát a Társaságnak szentelte. Az Eötvös Társaság lelke, motorja, összetartója kezdettől fogva a mérnökközgazdász-tanár végzettségű Rácz Gyöngyi – kevesen tettek annyit a cigányság felemelkedéséért, mint ő. Vele beszélgettünk. – A Napút negyedik oldalán egy régi fényképen ott láthatók az Eötvös Társaság alapítói, megannyi lelkes pedagógus, túlnyomó részben természetesen nő. Kié az alapötlet? – 1978-tól gyakorló pedagógusként az Országos Pedagógiai Intézetben főmunkatársként dolgoztam a cigány tanulók nevelésének felelőseként. Hét megye tizenöt településén folytattunk kísérleteket.
1986-ban a kísérletvezetők számára Mezőberényben országos konferenciát rendeztünk, amin a cigány értelmiség színe-java is részt vett. A Társaságot a jelen lévő pedagógusok találták ki, névadói Szabolcsi Miklós, az OPI főigazgatója és Kovács József Hontalan költő, aki akkor még nem volt Hontalan. Egyetlen éjszaka alatt hozták tető alá az alapszabályt. Rögtön az első nap közel kétszázan léptek be a Társaságba, aminek engem választottak meg az elnökévé. A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
|
|
