„Nem lehetünk tekintettel vallási, faji, nemzeti és egyéb különbségekre, valamennyi gyermeken segítenünk kell!”

Születésének 100. évfordulóján szobrot kapott Sztehlo Gábor. A budapesti Deák téri evangélikus templom előtt álló alkotás annak a gyermekmentő lelkésznek állít emléket, aki papként és emberként az elesettek, az üldözöttek segítését tartotta fontosnak, aki a második világháború idején az elhurcolt zsidó szülők gyermekeit mentette, majd az árván maradtakat segítette, s mindazokat, akiknek sorsa a politikai hullámveréstől függetlenül fordult rosszra. Az avatás előtti héten mutatták be „A remény útjai” című filmet, amelyben Dénes Gábor filmrendező az emlékmű alkotójának, Vígh Tamás szobrászművésznek portréját rajzolta meg. Dénes Gábor több sikeres portréfilmmel hívta fel magára a közönség figyelmét. Készített filmet Szenes Hannáról, Neumann Jánosról, Szent-Györgyi Albertről, Teller Edéről és Király Béláról, nemrég mutatták be a Széchenyi Zsigmondról szóló „Keresztény és magyar” című kétrészes alkotását. Sokan emlékeznek Dénes Gábor szociográfiai ihletésű műveire. Drámai filmben tárta fel például a halmozottan fogyatékosok zárt világát a tiszafüredi egészségügyi gyermekotthonban. Készített filmet a magyarországi cigány kisebbség helyzetéről, feldolgozta a magyarországi zsidó munkaszolgálatosok történetét is. A 84 éves szobrászművészhez Dénes Gábor segítségével jutottunk el. A mesterrel visegrádi házában beszélgettünk.