Információk
Lemondott posztjáról Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Orbán Viktor miniszterelnök a szerdán benyújtott lemondást elfogadta, és egyben Orbán Viktor válaszlevelében köszönetet mondott azért a nagyszerű munkáért, amit Réthelyi Miklós az elmúlt két évben a magyar kormány tagjaként végzett. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kétéves működése alatt bebizonyította, hogy a minisztérium életre hívásának gondolata helyes volt. Szerinte az elmúlt két év azt is bebizonyította, hogy a kialakított, több területet összefogó működési rend bevált a gyakorlatban.
A tárca új vezetőjének Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt kérte fel Orbán Viktor miniszterelnök. Balog Zoltán első nyilatkozatai szerint a csúcsminisztérium nevét Nemzeti Erőforrás Minisztériumról Emberi Erőforrás Minisztériumra kívánja változtatni. Balog Zoltán református lelkész, évek óta a Fidesz pártalapítványának elnöke, a Fidesz legszűkebb vezetésének tagja.
Balog Zoltán már a rendszerváltás előtt a demokratikus átalakulásért küzdő ellenzéki erők jelentős személyisége volt. Emberjogi tevékenysége közismert. Konfliktusba került a református egyházon belül a MIÉP-közelinek mondott Hegedűs-családdal, és a hírek szerint része volt abban, hogy a nacionalista, olykor kirekesztő irányvonalat követő Hegedűs Lóránd püspök kiszorult a hatalomból. Balog Zoltán a rendszerváltás idején jó viszonyt ápolt a demokratikus ellenzék kiemelkedő személyiségeivel. Orbán Viktorral szinte ismeretségük első pillanatától kezdve szoros barátságban van. A European Voice című brüsszeli hetilapban róla közölt portré tavaly februárban "Orbán lelkésze" címmel jelent meg. Balog Zoltán bár nem tagja a Fidesznek (a párttagságot az egyháza ellenzi), de elkötelezett Fidesz-pártiként politizál évtizedek óta. 1998-tól a kormányfő egyházügyi főtanácsadója volt.
Ezt követően 2003 óta vezeti a Fidesz pártalapítványát, a Polgári Magyarországért Alapítványt. Ebből a tisztségéből adódóan tagja a párt legszűkebb vezetésének, a Fidesz elnökségének is. A párt elnökségének súlyát mutatja, hogy a testület az elmúlt két évben
több fontos kérdésben, például az új alaptörvénnyel, illetve az államfőjelöléssel kapcsolatos ügyekben is döntött. Balog 2009-től elnöke a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek is, amely rendszeresen szervezi Orbán évértékelő beszédeit.
A kormány 2010. májusi megalakulásakor a KIM társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára lett, posztján főként a roma integrációért felelt. Tevékenységéhez két fontos dokumentum kötődik: a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, ami a célkitűzése szerint 2020-ig félmillióval csökkentené a mélyszegénységben élők számát, illetve a kormány és az Országos Roma Önkormányzat közötti megállapodás. Eszerint 2015-ig előre meghatározhatóan 27,5 milliárd jut a romák felzárkózására, aminek a fele a közmunkaprogramok költsége. Balog más képviselőkkel együtt benyújtotta az áfatörvény módosítását, amely eltörölte az adományokra korábban kivetett 25 százalékos forgalmi adót.
"Az áfa eltörlése azért volt nagyon fontos, mert éheznek. Nem azt mondom, hogy éhen halnak, de éheznek. (...) Itt kinyílt a kapu egy olyan direkt segélyezésre, amely ennek a rétegnek nagyon fontos." Balog Zoltán és államtitkársága többször hangoztatta, hogy szeretnék elérni, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek minél több időt töltsenek az iskolában, óvodában. "Erőfeszítéseinkhez jó hátteret nyújthat, hogy a családi pótlék iskolalátogatáshoz kötésével kicsalogatjuk a romatelepről a gyerekeket az iskolába" – érvelt a kötelező nevelés mellett Balog.
Ez a program azonban az óvodák számának növelése nélkül nem lehet sikeres, ezért a kormány majdnem tízmilliárd forintot szán erre a célra a következő években. Balog szerint a kormány alapvetése az volt, hogy a mélyszegénységet nem etnikai alapon kell kezelni, hanem gazdasági intézkedésekkel kell javítani. "Elsősorban foglalkoztatási programokkal, amelyek arról szólnak, hogy a mélyszegénységben élőket – ezen belül is a romákat – hogyan lehet a munkaerőpiacra hatásosabban bevonni" – fogalmazta meg a célokat Balog. Erre találták ki a közmunkaprogramot, amelynek keretében az idén több mint kétszázezer embernek, köztük nagyon sok romának adnak munkát. Balog szerint a kényszerítő eszközökre azért van szükség, mert "generációk óta rengetegen élnek úgy Magyarországon, hogy mivel semmi esélyét nem látják, hogy megálljanak a saját lábukon, azt várják, hogy gondoskodjon róluk az állam, az önkormányzat, a többiek, az adófizetők."
Kevés konkrét vállalása közül az egyik a Munka + Tanulás program volt, amelylyel a korábbi telepfelszámolási programokat cserélték le. "Semmi értelme újonnan épített vagy vásárolt házakba szétköltöztetni egy cigánytelepet, ha azon a vidéken nincs munkalehetőség" – fogalmazott meg kritikát a korábbi programokkal szemben Balog még 2010 nyarán. A Munka + Tanulás program lényege, hogy a családok maguk végeznék lakásaik felújítását, amihez szakképzést kapnának, a megszerzett tudással pedig később munkát szerezhetnek. A mintaprogram Balog szülővárosában, Ózdon indult el.
Bár telepfelszámolási programhoz elvileg 4,6 milliárd forintos európai uniós és egymilliárdos költségvetési forrás áll rendelkezésre, tavaly őszig csak három lakást hoztak helyre. Folyamatban van ugyanakkor egy komlói program előkészítése, márciusi ülésén pedig az ózdi önkormányzat is arról döntött, hogy átad egy újabb épületet a programot lebonyolító szakképző intézetnek.
– Elfogadtunk két előremutató programot: az egyik a roma ösztöndíjprogram, amely nem tanulmányi segélyt oszt, hanem teljesítményhez köti a leszakadás vagy a lemorzsolódás veszélyének kitett gyerekek támogatását – mondta a másik konkrét tervéről az [origo]-nak 2010 végén Balog. A programra az államtitkár akkori kijelentése szerint körülbelül 3 milliárd forintot szán a kormány, ennyit pedig még soha nem költöttek cigány ösztöndíjakra Magyarországon. Balog a legtöbb kritikát azért kapta, mert felhagyott az úgynevezett politikailag korrekt beszéddel, és több olyan kijelentést is tett, amelyet egyes jogvédő szervezetek szerint nem lett volna szabad.
A Heti Válasznak például egyszer azt mondta, "bizonyos értelemben" lehet cigánybűnözésről beszélni, ugyanis vannak olyan bűncselekménytípusok, amelyek elsősorban a roma közösségekben ütik fel a fejüket. Máskor pedig arról beszélt, hogy nem feltétlenül szegregáció, ha a cigány gyerekek külön tanulnak a többiektől. A politikailag korrekt beszéddel Balog szerint az a baj, hogy az érintettek úgy fogják érezni, hogy nem róluk beszélnek. "A Mari nénivel meg a Józsi bácsival Járdánházán, a cigánytelep szomszédságában hiába beszélek ilyen nyelven. Ha nem akarom, hogy a Mari néni meg a Józsi bácsi jobbikos szavazó legyen, akkor nekem vele meg kell próbálnom olyan nyelven beszélni, amit megért" – mondta a Magyar Narancsnak. A Jobbik által szívesen használt cigánybűnözés kifejezés használatát ugyanakkor károsnak nevezte. – Amikor egyszer megkérdezték tőlem, lehet-e beszélni cigánybűnözésről, azt feleltem, elvileg lehet, ahogyan ukrán maffiáról, zsidó nagytőkéről, vagy keresztény képmutatásról is, csak éppen értelme nincs. Mert faji alapon általánosít. Magyar korrupció is van. Én meg magyar vagyok, mégis visszautasítom, ha e halmaz részének tekintenek – mondta a Magyar Nemzetnek.
Balog Zoltán a honlapján mottójának egy Eszterházy Miklós XVII. századi magyar nádortól származó mondást választott: "Ha mindent nem tehetünk is, őrültség volna semmit nem tenni".
(Összeállításunk több hírportál, így például az Origo és az Index információi, valamint a kormány honlapja alapján készült.)
Réthelyi Miklós
Réthelyi Miklós a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán szerzett orvosdiplomát 1963-ban. Még egyetemi hallgatóként részt vett az Anatómiai Intézet munkájában. Diplomájának megszerzése után apósa és professzora, Szentágothai János magával vitte Budapestre, ahol a Budapesti Orvostudományi gyetem II. Számú Anatómiai Intézetének lett előbb gyakornoka, később egyetemi tanársegédi, majd adjunktusi beosztásba került. 1986-ban vette át egyetemi tanári, illetve igazgatóhelyettesi kinevezését. A rendszerváltás után a Népjóléti Minisztérium II. oktatási főosztályának vezetőjévé nevezték ki. Tisztségét 1991-ig viselte, ekkor választották az egyetem rektorává. Négy évig vezette az egyetemet. 1994-ben az I. Számú Anatómiai Intézet igazgatója lett. E pozícióban tíz évig dolgozott. Emellett 1995-ben az egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója volt 2000-ig, illetve 1998–1999-ben az Oktatási Minisztérium tudományos ügyek főosztályát vezette. 2000-től az egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskolájának, illetve az anatómiai intézet apósáról elnevezett laborjának vezetője volt.
1990-től a Kereszténydemokrata Néppárt egészségügyi munkacsoportjának szakértője volt. 2010-től a második Orbán-kormányban a nemzeti erőforrás minisztere, ezzel az egészségügyért, a szociális ügyekért, az oktatásért, a kultúráért és a sportügyért felelős kormánytag. A 73 éves professzor lemondásának okaként azt nevezte meg, hogy eredetileg is csak két évre vállalta a miniszteri megbízást.
Balog Zoltán
Balog Zoltán 1958-ban született Ózdon.
1983-ban a Budapesti Református Teológiai Akadémián református lelkészként végzett, majd a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán mentálhigiénés szakemberi diplomát szerzett.
1976-tól 1977-ig betanított esztergályos volt a Diósgyőri Gépgyárban, majd 1979-től 1980-ig gondnokként dolgozott a Hosszúhetényi Katolikus Szociális Otthonban.
1983- tól 1989-ig volt lelkész a Maglódi Református Egyházközösségében. A Fidesz országgyűlési frakciójánál volt szakértő 1990-től 1993-ig. 1998- tól 2002-ig a Miniszterelnöki Hivatalban miniszterelnöki főtanácsadóként dolgozott, ezután 2002-től 2003-ig a Köztársasági Elnöki Hivatalban a társadalompolitikai főosztály vezetője lett.
2003-tól a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója, majd a kuratórium elnöke jelenleg is.
2006-tól 2010-ig országgyűlési képviselő, az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke. Az Európai Egyházak Konferenciájának teológiai tanácsadója. 1992-től 1998-ig az Európai Protestáns Szabadegyetem elnökségi tagja volt.
1996- tól a Protestáns Fórum vezetője. 2000-től a Bethesda Alapítvány kurátora, 2009- től a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke. Teológiai, egyházpolitikai, valamint közéleti konferenciák előadója. Németül felsőfokon, angolul társalgási szinten, klasszikus görög nyelven alapfokon beszél. Nős, öt gyermek édesapja.
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
