Mit mutatnak a középfokú iskolák központi írásbelijei?

Ismeretes, hogy a középfokú beiskolázás az egyik tanév kezdetétől a másik tanév indulásáig tart. Ennek a hosszú folyamatnak egyik, a tanulók és az iskolák számára is meghatározó elemére január végén, február elején került sor. Ekkor zajlottak a 9. évfolyam általános és tehetséggondozó osztályaiba jelentkezők, illetve a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumokba jelentkezők központi írásbeli felvételi vizsgái. Az eljárás menetéről, a vizsgák tapasztalatairól Pósfai Pétertől, az Oktatási Hivatal közoktatás-szakmai elnökhelyettesétől kértünk tájékoztatást. – Az idei felvételi eljárásnak van-e valamilyen újdonsága? – Igen, a központi írásbeli mellett az iskolák szóbeli felvételit is tarthatnak: s ez nemcsak – mint korábban – a 9. évfolyamra jelentkezőket beiskolázó intézményekre vonatkozik, hanem azokra a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumokra is, amelyek jogosultak írásbeli felvételi vizsgát tartani. Mindhárom iskolatípusra igaz, hogy az iskolák több mint a fele nem tart felvételi vizsgát, azaz kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján rangsorolja és veszi fel a hozzá jelentkező tanulókat. A hatévfolyamos gimnáziumoknak csak 40 százaléka, a nyolcévfolyamos gimnáziumok 46 százaléka, míg a nyolcadikosokat beiskolázó középfokú iskolák 45 százaléka kéri a hozzájuk jelentkező diákoktól a központi írásbeli felvételi vizsgán való részvételt. Az idén a nyolcadikosok közül 56 ezren írtak „általános” felvételi írásbeli dolgozatokat, mintegy 2900-an „tehetséggondozó” központi írásbelit, míg a hat-, illetve nyolcévfolyamos gimnáziumba pályázók közül 5000, illetve 3900 diák mérettette meg magát ezeken az írásbeli vizsgákon.