Köznevelés online
„A totális államosítás és a totális decentralizáció között meg kell keresni a középutat".
„A totális államosítás és a totális decentralizáció között meg kell keresni a középutat, hogy hatékony legyen a magyar közoktatás. Jelenleg a 3200 kisebb, nagyobb önkormányzat többsége nem képes fenntartani iskoláit, de központi szakmai ellenőrzés és tartalmi szabályozás nélkül nem is lehet működtetni azokat. Létre kell jönnie egy országos szakmai központnak, amely valószínűleg az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) lesz. Emellett azonban meg kell őrizni az oktatás sokszínűségét, szabadságát” – minderről Gloviczki Zoltán az oktatási tárca helyettes államtitkára beszélt az OFI „Fejlesztés a minőségi oktatásért” címmel megrendezett tanácskozásán, amely egyben része volt a Mérei Ferenc Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet „Fővárosi Pedagógiai Napok” című rendezvénysorozatának.
Az említetteken kívül a jelenlegi oktatás nagy problémájának nevezte az államtitkár a pedagógusok helyzetét, valamint a nevelés kérdését. Ez utóbbiról kifejtette, hogy ugyan ez mondvacsinált probléma, hisz a tanárok mindenkor neveltek is, de úgy gondolják, az iskolának jobban kell majd ellátnia a feladatait. Ez nem jelent többet, mint amit eddig (oktatás a tanórákon, szakkörök, sport, kulturális foglalkozások, a házi feladat elkészítésére való ösztönzés, felzárkóztatás, tehetséggondozás), csak jobb színvonalon és a nap egészében. (Ez jelent meg a köztudatban „egésznapos” iskolaként.) A helyettes államtitkártól annyit tudtak meg a jelenlévők a Parlamentben épp a tanácskozás ideje alatt folyó köznevelési vitáról, hogy annak következményeként kikerül a felkészítő osztályok indítása a törvényből, de benne marad teljes egészében a pedagógus-életpályamodell.
Kaposi József főigazgató az OFI kutatási és fejlesztési tevékenységéről beszélt. Alapfeladatuk a fejlesztések érdekében végzett kutatás, innovációs tevékenység, a nemzetközi felmérések vizsgálata, az oktatásirányítási döntések szakmai előkészítése, az adatszolgáltatás és különböző pedagógiai szolgáltatások nyújtása. Az OFI ezen kívül részt vesz számos uniós programban, ezek közül kiemelte a 3.1.1 TÁMOP projektet, amely a közoktatási intézmények megújulását, a tanulási környezet, tudásmenedzsment fejlesztését, fontos adatbázisok elemzését és tanulmánykötetek megjelentetését finanszírozza. Hat témacsoportban elemzések készültek: átmenetek, pedagógusok, iskolavezetés, integrációs gyakorlat, oktatásirányítás, implementáció. Megkezdték már az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásához az alapok felmérését, és a kerettantervek elemeinek kidolgozását. 2012 tavaszán indul majd a tartalmi standardok meghatározása, a szaktanácsadói rendszer kidolgozása, a komplex kísérleti programok elemzése, korábbi programok vizsgálata, valamint a pedagógusképzés tartalmi megújítása, az új törvény pontjaihoz való igazítása.
Ezután a délutáni szekciókban tárgyalt témákhoz hangzottak el előadások. Horváth Zsuzsanna a mérésekről tartott előadásában elsőként a nagy nemzetközi vizsgálatokat említette, majd az országos, az intézményi és a tanórai mérésről beszélt. Kifejtette, hogy mindezek miért fontosak, és miként válnak a tanulói tudásértékelés elemeivé. A különböző színterű mérésekből megállapítható az együttfejlődés mértéke, az oktatási rendszerek állapota, az iskola hatékonyságának szintje, a tanári oktatás eredményessége és az egyén fejlődése, ami az énkép kialakítását, az önértékelést is segíti.
Számos nemzetközi vizsgálat jutott arra az eredményre, hogy a család befolyásolja leginkább a diák iskolai tevékenységét, és a család a legmeghatározóbb a legsikeresebb iskolai rendszerek teljesítményének alakulásában. Az iskolán belül viszont a tanár a legfontosabb, egyrészt a személyisége, másrészt a tanítási módszere. Sági Matild a különböző tanárvizsgálatok eredményeit összegezte előadásában. Kiemelte a pedagógus kompetenciákat, amelyek meghatározása nélkülözhetetlen ma már, illetve elmondta, hogy a a jó szintű oktatási rendszer magas színvonalúra való emelését leginkább az szolgálja, ha a pedagógus hivatás presztízsét, körülményeit megerősítik. Beszélt arról, hogy a tanári munka minősége függ attól, kik választják a pályát, milyen képzésben vesznek részt, milyen módon tanítják be a pályakezdőket, milyen a jutalmazási rendszer, a fejlődési lehetőség, és hosszú távon mennyire vonzó a pálya. Egy 2008-ban készült 23 országot vizsgáló TALIS felmérés azt mutatta, hogy Magyarországon a pedagógusok átlagos mértékben vesznek részt a továbbképzésekben, szakmai műhelyek munkájában, olvassák a szakanyagokat és beszélnek a kollégáikkal. Ugyanakkor kutatásokban nagyon ritkán vannak jelen. Nem vesznek részt továbbképzéseken azok, akiknek túl drága és a munkáltatója nem támogatja. Meglepő adat, hogy a pedagógusok nagy része és az iskolavezetés sem tudja milyen szakmai fejlesztésre van szükség.
A korai iskolaelhagyás problémájáról Mayer József, a digitális bennszülöttek olvasási szokásairól Csík Tibor beszélt. Külön csoportokban tárgyaltak az intézményfejlesztésről, az oktatási folyamat átmeneti szakaszairól, az iskola belső világáról, valamint arról a XXI. században hogyan alakul az írás-olvasás. A konferencia második napján a felsőoktatás fejlesztésének sarokpontjairól hallhattak előadásokat a résztvevők.
st
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
