Közlemények
A korai gyermekkor és az iskola jórészt meghatározza életünk későbbi alakulását. A kormány az Új Tudás programban a korai gyermekkori neveléshez nyújtandó támogatással, a bölcsődei-óvodai fejlesztésekkel, az informatika, az idegen nyelv, a természettudományok oktatásának és tanulásának hathatós támogatásával kívánja elősegíteni, hogy a gyerekek egyenlő eséllyel kezdhessék meg az iskolát. Ennek megvalósításához mintegy 50 milliárd forintot tervez a kormány az elkövetkező években.
Az Új Tudás program első eleme a kora gyermekkori fejlesztés, mely a születéstől a hatéves kor betöltéséig kíséri figyelemmel a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődését, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő, elsősorban roma gyermekekre.
Célja az, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel kezdhesse meg az iskolát, hogy a szegény és leszakadó társadalmi rétegek gyermekei számára is biztosítottak legyenek a kora gyermekkori készségfejlesztés komplex szolgáltatásai.
Ennek érdekében:
• a védőnői hálózatot három év alatt 300 fővel fogjuk kibővíteni, s a magas színvonalú szakmai munkát végző védőnők számára szakmai díj alapítását javasoljuk; évi 350 millió forint többletforrással,
• a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodába íratását az első alkalommal 20 ezer forinttal, majd félévente további 10–10 ezer forinttal támogatjuk, ha a gyermek részt vesz a foglalkozások legalább háromnegyedén, és óvodáztatása négyéves kora előtt megtörténik.
A bölcsőde- és óvodahálózat bővítésének támogatása azt a célt szolgálja, hogy az önkormányzatok eleget tudjanak tenni azon kötelességeiknek, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket hároméves koruktól igény esetén el tudják helyezni az óvodákban.
Továbbá a 10 000 fő alatti településeken egységes óvoda–bölcsőde létesíthető. Olyan többcélú új intézménytípusról van szó, ahol lehetőség nyílik a két évet betöltött, de a három évet még el nem ért gyermekek felvételére és együtt nevelésére az óvodás gyermekekkel.
A program megvalósításához szükséges infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatban a kormány a helyi önkormányzatok számára 1,6 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít.
Ez az új előirányzat bölcsődék, óvodák infrastrukturális fejlesztését és kapacitásbővítését, valamint általános iskolák infrastrukturális fejlesztését szolgálja a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben.
A forrás azt is szolgálja, hogy az ott élő gyermekek, tanulók ellátása, oktatása igényesebb legyen, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermekek esélyegyenlőségének növelésére.
A támogatás összege minimum 2 millió, maximum 50 millió forint. Annak érdekében, hogy a fejlesztések mellett az intézmények eszközellátottsága is javuljon, a támogatási összeg 20 százaléka eszközbeszerzésre is fordítható.
A támogatás igénybevételéhez az önrész csupán 5 százalék.
Az Önkormányzati Minisztériumban a közelmúltban már döntés született egy olyan fejlesztési forrásról, amelynek keretében 146 – 1500 fő alatti településen működő – kisiskola mintegy 2 milliárd forint összegű támogatásban részesült. A mostani támogatási forma ennek kiegészítésére, az akkor nem támogatott célok megvalósítására szolgál.
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségét biztosítani kívánó Kora gyermekkori fejlesztési program akkor lehet még sikeresebb és eredményesebb, ha ebbe a folyamatba bevonjuk a gyermekek mellett az egész családot. Ennek érdekében megfontolásra érdemesnek tartjuk azt a javaslatot is, amely a családi napközi intézményének kiterjesztését tűzte ki célul.
Az iskoláskor előtt kialakuló fejlődési hátrányok megelőzésében fontos a gyermekgondozást segítő intézmények, a különböző minisztériumok alá tartozó szervezetek, rendszerek összehangolt munkája, a megfelelő jogi keretek között zajló információáramlás, információcsere. Ezek összehangolt munkájának eredményeként talán megakadályozható lesz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kimaradjanak az óvodai nevelésből.
Deák Istvánné
az MSZP országgyűlési képviselője, az Oktatási és kulturális munkacsoport tagja
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.