Interjú
A szórakoztató tudomány
Az Európa Tanács felmérése szerint egyre kevesebb diák tanul – később dolgozik – tudományos területen. A helyzet megváltoztatásáért tavaly szeptemberben az Európai Sulinet (EUN: www.xperimania.net) elnevezéssel pályázatot írt ki a 10–20 év közötti fiatalok természettudományi érdeklődésének felkeltésére. A munkákat minden uniós országban egy tanár koordinálja, Magyarországon dr. Jarosievitz Beáta közoktatási szakértő, a budapesti Ady Endre Fővárosi Gyakorló Kollégium fizika–informatika szakos vezetőtanára. Vele beszélgetünk.
– Mi a program lényege?
– A gyerekek számára élménnyé tenni a fizika, a kémia, a természettudomány tanulását, tanítását. Két részből áll a pályázati program. Az időszalag keretében a diákok és a tanárok időutazást tesznek 1800-tól napjainkig (a szerves nitrát vegyületektől a hétköznapjainkban ma már számos területen használt folyadékkristályokig). Cél a felfedezés, annak elképzelése, milyenek lehettek az anyagok, korábban például a PVC vagy a nejlon.
A digitális pályázatnak egy képet (filmet, hanganyagot, látványelemet rövid szöveggel, laboratóriumi jegyzőkönyvvel) kell tartalmaznia, amely a zsűri jóváhagyása után felkerül a pályázati honlapra, és mindenki számára látható lesz.
– Mit lehet elképzelni például a PVC-ről?
– Nemcsak elképzelni kell a PVC-t (poli-vinil-kloridot), hanem információt gyűjteni vagy kísérletezni az adott anyaggal. Könyvekből, az internetről számos tudnivalóhoz juthat a diák, amelyekkel kiegészítheti a PVC-ről alkotott alapismereteit.
– A program másik része?
– Voltaképpen a kísérlet. A pályázati honlapon példaképpen látható néhány, az anyagok tulajdonságainak megvizsgálására alkalmas kísérlet, melyhez hasonlóan könynyű és érdekes kísérleteket várnak a diákoktól, tanároktól a pályázat kiírói. Fizikai, illetve kémiai kísérletekről van szó, és a korszerű anyagokra való összpontosításról. A laboratóriumi jelentést itt is videóval vagy fényképpel együtt kell feltölteni a honlapra. Egyébként a pályaművek egy online galériában tekinthetők meg.
– Magyar diákok anyagai már láthatók a galériában?
– Hazánkból elsőként az én tanítványaim, az Ady Endre Kollégium diákjai töltöttek föl anyagot a galériába. Egyik kísérletükhöz egy pingponglabdát és egy hajszárítót használtak (az egyik, fizikában jól ismert törvény igazolására). A bekapcsolt hajszárító áramló meleg levegőjében lebeg a pingponglabda (Bernoulli törvényének szemléletes magyarázata). Egy másik munkájukban a Bunsen-égő fölé üres, a háztartásban is használt nejlon szemetes zacskót helyeztek, amely meleg levegővel megtelve a levegőbe emelkedett. De érdekesek az úgynevezett PET (polietilén tereftalát) palackokkal végzett kísérletek is.
A levegővel telepumpált palackok felemelték a rátett műanyag lambériadarabot, amelyen egy diáklány állt. Hiszen megnőtt a nyomás a palackban a levegő folyamatos pumpálása következtében.
– Hány magyar iskola vesz részt a pályázaton?
– Mintegy húsz általános és középiskola, amit én kevésnek tartok. Annak ellenére, hogy például Dániából talán egy, Franciaországból csak három-négy pályázati anyag látható jelenleg. A pályázathoz tartozik négy internetes társalgás is. Tizenkét ország tanárai, diákjai egyszerre társalognak a kísérletekről, az új kutatási eredményekről, a jövőbeni kutatási projektekről, valamint az európai karrierlehetőségekről. A gyerekek tanárok koordinálásával tehetnek fel kérdéseket egy továbbképzési tanácsadónak, vegyipari szakembernek, valamint egymásnak.
– Mi a dolga a koordinátornak?
– Részben a pályázat népszerűsítése, a benevezett tanárok, diákok lelkesítése, részben pedig saját tanítványai munkájának segítése.
– Milyen a diákok érdeklődése a pályázat, illetve a természettudomány iránt általában?
– Sajnos nem túl pozitív, pedig rá kellene jönni, hogy a mindennapi életben nem tudunk meglenni a természettudományos alapismeretek nélkül. Éppen ezért fel kell kelteni a tanulók érdeklődését, meg kell szerettetni velük a kevésbé kedvelt tantárgyakat, kísérleti eszközt kell a diákok kezébe adni, és ehhez nagyon jó lehetőséget nyújt ez a pályázat is. Az idevágó elemzések szerint a vegyipar jelenleg 1,3 millió embert foglalkoztat Európában. Az előrejelzések szerint 2010-re további 700 ezer kutatóra lesz szükség.
Hogyan váljanak kutatóvá diákjaink, ha már a középiskolában nem tanítják meg az alapokat, és nem is kísérleteznek? Ahhoz, hogy társadalmunkban ne „írástudatlan, természettudomány-ellenes analfabétákat” képezzünk, nem kellene hagyni a kémia, fizika, biológia tantárgyak óraszámának további csökkentését, és emellett még a tantárgyak összevonását is megvalósítani.
– Be lehet még kapcsolódni a programba?
– Be, és érdemes is, hiszen a diákok munkáját értékes jutalmakkal díjazzák.
NOVÁK GÁBOR
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.