Oldaltérkép Kapcsolat
Oktatási hírmagazin 66 . évfolyam 24-25 . szám 2010-06-18
  Bemutatkozó     Hirdetési árak     Munkatársaink     Előfizetés     Elérhetőség     Lapelőfizetés
Munkajogi kérdések Felmérés Linkajánló Archívum Határon túl
 
Interjú
A szórakoztató tudomány
Az Európa Tanács felmérése szerint egyre kevesebb diák tanul – később dolgozik – tudományos területen. A helyzet megváltoztatásáért tavaly szeptemberben az Európai Sulinet (EUN: www.xperimania.net) elnevezéssel pályázatot írt ki a 10–20 év közötti fiatalok természettudományi érdeklődésének felkeltésére. A munkákat minden uniós országban egy tanár koordinálja, Magyarországon dr. Jarosievitz Beáta közoktatási szakértő, a budapesti Ady Endre Fővárosi Gyakorló Kollégium fizika–informatika szakos vezetőtanára. Vele beszélgetünk.
– Mi a program lényege?

– A gyerekek számára élménnyé tenni a fizika, a kémia, a természettudomány tanulását, tanítását. Két részből áll a pályázati program. Az időszalag keretében a diákok és a tanárok időutazást tesznek 1800-tól napjainkig (a szerves nitrát vegyületektől a hétköznapjainkban ma már számos területen használt folyadékkristályokig). Cél a felfedezés, annak elképzelése, milyenek lehettek az anyagok, korábban például a PVC vagy a nejlon.

A digitális pályázatnak egy képet (filmet, hanganyagot, látványelemet rövid szöveggel, laboratóriumi jegyzőkönyvvel) kell tartalmaznia, amely a zsűri jóváhagyása után felkerül a pályázati honlapra, és mindenki számára látható lesz.

– Mit lehet elképzelni például a PVC-ről?

– Nemcsak elképzelni kell a PVC-t (poli-vinil-kloridot), hanem információt gyűjteni vagy kísérletezni az adott anyaggal. Könyvekből, az internetről számos tudnivalóhoz juthat a diák, amelyekkel kiegészítheti a PVC-ről alkotott alapismereteit.

– A program másik része?

– Voltaképpen a kísérlet. A pályázati honlapon példaképpen látható néhány, az anyagok tulajdonságainak megvizsgálására alkalmas kísérlet, melyhez hasonlóan könynyű és érdekes kísérleteket várnak a diákoktól, tanároktól a pályázat kiírói. Fizikai, illetve kémiai kísérletekről van szó, és a korszerű anyagokra való összpontosításról. A laboratóriumi jelentést itt is videóval vagy fényképpel együtt kell feltölteni a honlapra. Egyébként a pályaművek egy online galériában tekinthetők meg.

– Magyar diákok anyagai már láthatók a galériában?

– Hazánkból elsőként az én tanítványaim, az Ady Endre Kollégium diákjai töltöttek föl anyagot a galériába. Egyik kísérletükhöz egy pingponglabdát és egy hajszárítót használtak (az egyik, fizikában jól ismert törvény igazolására). A bekapcsolt hajszárító áramló meleg levegőjében lebeg a pingponglabda (Bernoulli törvényének szemléletes magyarázata). Egy másik munkájukban a Bunsen-égő fölé üres, a háztartásban is használt nejlon szemetes zacskót helyeztek, amely meleg levegővel megtelve a levegőbe emelkedett. De érdekesek az úgynevezett PET (polietilén tereftalát) palackokkal végzett kísérletek is.

A levegővel telepumpált palackok felemelték a rátett műanyag lambériadarabot, amelyen egy diáklány állt. Hiszen megnőtt a nyomás a palackban a levegő folyamatos pumpálása következtében.

– Hány magyar iskola vesz részt a pályázaton?

– Mintegy húsz általános és középiskola, amit én kevésnek tartok. Annak ellenére, hogy például Dániából talán egy, Franciaországból csak három-négy pályázati anyag látható jelenleg. A pályázathoz tartozik négy internetes társalgás is. Tizenkét ország tanárai, diákjai egyszerre társalognak a kísérletekről, az új kutatási eredményekről, a jövőbeni kutatási projektekről, valamint az európai karrierlehetőségekről. A gyerekek tanárok koordinálásával tehetnek fel kérdéseket egy továbbképzési tanácsadónak, vegyipari szakembernek, valamint egymásnak.

– Mi a dolga a koordinátornak?

– Részben a pályázat népszerűsítése, a benevezett tanárok, diákok lelkesítése, részben pedig saját tanítványai munkájának segítése.

– Milyen a diákok érdeklődése a pályázat, illetve a természettudomány iránt általában?

– Sajnos nem túl pozitív, pedig rá kellene jönni, hogy a mindennapi életben nem tudunk meglenni a természettudományos alapismeretek nélkül. Éppen ezért fel kell kelteni a tanulók érdeklődését, meg kell szerettetni velük a kevésbé kedvelt tantárgyakat, kísérleti eszközt kell a diákok kezébe adni, és ehhez nagyon jó lehetőséget nyújt ez a pályázat is. Az idevágó elemzések szerint a vegyipar jelenleg 1,3 millió embert foglalkoztat Európában. Az előrejelzések szerint 2010-re további 700 ezer kutatóra lesz szükség.

Hogyan váljanak kutatóvá diákjaink, ha már a középiskolában nem tanítják meg az alapokat, és nem is kísérleteznek? Ahhoz, hogy társadalmunkban ne „írástudatlan, természettudomány-ellenes analfabétákat” képezzünk, nem kellene hagyni a kémia, fizika, biológia tantárgyak óraszámának további csökkentését, és emellett még a tantárgyak összevonását is megvalósítani.

– Be lehet még kapcsolódni a programba?

– Be, és érdemes is, hiszen a diákok munkáját értékes jutalmakkal díjazzák.

NOVÁK GÁBOR
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
  2008-04-04, 13. szám
 
 
 
 
hirdetés
MUNKAJOGI
KÉRDÉSEKBEN

legközelebb
szeptember 7-én, kedden,
15-től 17 óráig
várjuk kérdéseiket.
MUNKAJOGI
KÉRDÉSEKBEN

minden kedden
15-től 17 óráig
várjuk kérdéseiket a
06-1-318-4304-es
telefonszámon
A gimnáziumok eredményességi mutatói
 
A hónap kérdése
 
Mi a véleménye a Zöld könyvben megfogalmazott oktatásfejlesztési elképzelésekről?
 
 
 
Fórumok
 
Mit gondol a hazai zeneiskolákról és az általános iskola ének-zene oktatásról? (9)
Meghatározó a szülők iskolázottsága? (8)
Megszűnik 19 szakképző intézmény (2)
A kistérségi iskolák bezárása (15)
 
 
Munkajogi kérdések
Könyvtáros-tanár kötelező óraszáma

Egy pedagógus egy általános iskolában félállásban könyvtáros-tanárként, másik félállásában szaktanárként dolgozik. A jelenlegi helyzet szerint 12 órát tanít tantárgyából és a maradék 10 óra jelenti a könyvtári órákat. Levelében kérdezte, hogy félállású munkakörében hogyan kell a könyvtári óraszámot kiszámolni? Mely törvényben található meg, hogy a 10 órából mennyi lehet a könyvtári felkészülési idő és mennyi a nyilvántartási és az állomány rendezésével töltött idő?



Munkajogi kérdésekben
legközelebb
szeptember 7-én, kedden,
15-től 17 óráig
várjuk kérdéseiket.
Munkajogi kérdésekben minden kedden 15-től 17 óráig várjuk kérdéseiket a 06/1/318/4304-as számon.

Kérjük, hogy jogi tanácsot kérő leveleikhez megcímzett, felbélyegzett borítékot mellékeljenek.
 
Archívum
Felmérés
Linkajánló
 
 
Partnereink