Riport

Osliban bérbe adták az iskolát

Ennyi gyerekkel anyagi megerőltetés fenntartania a nyolcosztályos iskolát az önkormányzatnak. Azt mondja Csonka László jegyző, hogy a falu évi 130 milliós költségvetéséből 40 milliót visz el az iskola, és ez utóbbi összegből csupán 15 millió az állami támogatás, melyet a fenntartónak 25 millióval kell kiegészítenie. Eddig megtehették, mert pályázhattak az önhibájukon kívül pénzzavarba került községeknek fenntartott keretre, ám a jövőben a kis tanulólétszám miatt megszűnik számukra ez a lehetőség. Próbálkoztak kistérségi társulással, de nem akadt hozzá megfelelő partner. Végül Fodor József polgármester megkereste a Vocational Academy Alapítványt, amelynek a közeli Csornán és Kapuváron is van iskolája. Hamarosan megszületett az egyezség, miszerint az alapítvány jelképes összegért (egy forintért) tíz évre bérbe veszi az iskolát, és szeptembertől már ő gondoskodik működtetéséről.

Az egyezség feltételeiről, a nyolcosztályos iskola megmentéséről a következőket mondja Csonka László jegyző:

– Három érv szól az iskola megmaradása mellett: érzelmi, anyagi és szakmai. A helybeliek többsége ebben az iskolában tanult annak idején, kötődnek az intézményhez, nem tudják elképzelni tagiskolává szegényülését vagy megszüntetését. Ezzel a megoldással az önkormányzat megtakarít 25 millió forintot, és tíz évig biztosítva van az iskola működtetése. Szakmai szempontból sokat jelent, hogy első osztálytól tanítják az angol nyelvet, s hogy minden tantárgyat szaktanár tanít.

– Mennyi bérleti díjat kértek az alapítványtól?

– Nem kértünk egy fillért sem, viszont az alapítvány se kér hozzájárulást a szülőktől. Az iskola épületének állagmegóvása – elemi csapások nyomán keletkezett károk helyreállítása – a mi dolgunk, viszont a napi karbantartási, javítási munkák az alapítványra tartoznak. Egyébként az iskola épülete jó állapotban van. Tornaterem nincs, de a kultúrházban lévő tornacsarnokot használhatják az iskolások.

– Hogyan fogadták a szülők a fenntartói váltást?

– Falufórumot tartottunk, melyen részt vett az alapítvány elnöke is, és miután ismertette az alapítványi iskola programját, minden kérdésre válaszolt. Túlzás nélkül mondhatom, hogy a helybeliek örülnek a változásnak, különösen az angol nyelv tanításának. Eddig csak németet tanítottak nálunk. Ráadásul az angoltanár nem tud magyarul, ami külön izgalmassá teszi a tanulást a gyerekek számára.

– Ismerik az alapítvány szakmai programját?

– Az idevágó rendelkezésnek megfelelően szakértőre bíztuk az egyezség szakmai elbírálását. Igaz, azt követően, hogy a falu képviselő-testülete igent mondott az iskola bérbeadására. Persze a szakmai vélemény inkább csak formalitás, hiszen több iskolát jól működtető alapítványról van szó.

– Mi lesz a pedagógusokkal?

– Azt ígérték az alapítvány vezetői, hogy átveszik őket, számítanak a munkájukra a továbbiakban is. Persze közalkalmazotti státusuk megszűnik, ám megmarad a munkájuk, munkahelyük.

Az iskola épületéről, felszereltségéről nem mondható el, hogy megfelel a XXI. század igényeinek. Viszont a benne folyó szakmai munka e századi. Annak ellenére, hogy összevontan tanítják az 1–2., a 3–4., az 5–6. és a 7–8. osztályt. Sokat jelent a Dalton-terv szerinti tanítás és a kis létszám.

Nem örül látogatásomnak Harmath Lajosné igazgató. Túl korán jöttem, még sok minden vár tisztázásra az alapítvánnyal. Anynyit azonban elmondhat, hogy az alapítvány ígéretei szépek, s ha tartják a szavukat, jobban járnak a szülők, a gyerekek és a tanárok is. Nézzük hát, mit is ígér az új fenntartó!

– Azt mondták, továbbra is a pedagógiai programunk szerint haladnak majd, megőrizhetjük a hagyományainkat, a Nemzeti alaptantervnek megfelelően tanítunk, és nem kell feladnunk a Dalton-tervet sem. Újdonság, hogy első osztálytól heti nyolc órában tanítjuk az angol nyelvet. (A második idegen nyelv 4. osztálytól az eddig is tanított német lesz.) Méghozzá úgy, hogy öt nyelvóra lesz, és angol nyelven tartjuk a testnevelés, a rajz, illetve az énekórát. A megnőtt óraszám miatt reggel fél nyolckor kezdünk, és délután négyig minden tanár és gyerek az iskolában lesz.

– A heti negyven órát minden pedagógusnak az iskolában kell eltöltenie?

– Igen, de a kötelező huszonkét órába beszámít például az ebédeltetés, vagy a naponta délután 2-től 3-ig betervezett csendes tanulás felügyelete. Munkaidőben kell megtartani majd a szakköröket, a korrepetálásokat is. Túlóra nincs, a helyettesítésért nem jár fizetség, és nem kapunk semmilyen pótlékot. A mostani alapbérünk lesz a fizetésünk. Ez tanáronként havi 6–7 ezer bruttó jövedelemkiesést jelent. A hírek szerint az őszi, téli, tavaszi szünetet levonják az évi szabadságunkból, a tanév június végéig tart majd, a nyári szünet pedig augusztus 15-ig. Megjegyzem, eddig is bent voltunk az iskolában délután.

– Nem sajnálja a közalkalmazotti kedvezményeket?

– A minőségi bérpótlék megmarad, ruhapénz nem lesz, de más módon kárpótolnak érte, nem otthoni, hanem az iskolai könyvtár gyarapítására évi 14 ezer forintért vásárolhatunk könyvet, és ha minden igaz, januártól háromszázalékos béremelésre is számíthatunk. Ezért mondom, ha minden ígéretét tartja a alapítvány, akár jobban is járhatunk az új fenntartóval. Szülők, gyerekek mindenképpen.

– Valóban átveszi mind a nyolc pedagógust az alapítvány?

– Mivel százszázalékos szakos ellátottságot akarnak, az óvodapedagógus végzettségű kollégáról lemondanak, bár neki is ajánlanak munkát. A többiekre számítanak, de nekik is lesz továbbképzés a nyáron.

Megkérdezem Harmath Lajosnét, hogy megnézték-e, hogyan működik az alapítványnak az innen néhány kilométerrel lévő iskolája. Azt felelte, hogy nem volt rá idejük. Széttárta a karját akkor is, amikor azt tudakoltam, vajon miért éri meg az alapítványnak csupán a fejkvótáért fenntartani az iskolát, s az önkormányzatnak miért nem. Hogy választ kapjunk erre a két kérdésre és még sok másikra is, fel kell keresni az alapítványt és egyik már régebben működő iskoláját. Ez azonban egy újabb riport témája.

NOVÁK GÁBOR