Szemle
2006 szeptemberében közel 5000 szakiskolai hallgató részvételével végeztek el egy öt területre kiterjedő kompetenciamérést. A Szakiskolai fejlesztési program II. keretében működő mérés-értékelés fejlesztési terület munkája során készült Kompetenciamérés 2006 című tanulmánykötet szerzői arra voltak kíváncsiak, hogy a diákok néhány nappal az általános iskola után milyen fejleszthető, továbbépíthető képzési állapotban vannak, milyen (kommunikációs, problémamegoldó, szabálykövető, szociális) kompetenciákat birtokolnak új iskolájuk elkezdésekor.
A mai oktatásban megjelenő és egyre szélesebb körben elterjedő kompetencia fogalom a fejlesztést az ismeretek átadásától a használhatóság irányába mozdította – írja a kötet bevezetőjében Gál Ferenc, a kutatás vezetője.
Ranschburg Ágnes szerint a kompetencia fogalma, illetve a kompetenciamérés egyre nagyobb szerephez jut a pedagógiában. Jelentőségük különösen a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó iskolatípusban nagy, ugyanakkor számos jele van annak, hogy sem a fogalommal, sem a jelentőségével nincsenek tisztában az ebben az iskolatípusban dolgozó pedagógusok. Ranschburg Ágnes dolgozatában összefoglalja a kompetenciaorientált pedagógia történetét, tisztázza a kompetencia fogalmát.
Általános tapasztalat, hogy a családi háttér jelentős mértékben befolyásolja a tanulók szociális kultúráját, viselkedését, igényszintjét, teljesítményét, ezért annak ismerete kiemelkedően fontos a szociális kompetenciák értékelése szempontjából – olvashatjuk
A szociális kompetencia méréséről szóló tanulmányban. Bartha Júlia, Budainé Gulyás Gabriella, Fülöpné Strohner Irén, Kakusziné Körtvélyesi Anikó és Kovács Béla
munkájának grafikonjairól leolvasható, hogy a mérésben részt vevő szakiskolások szüleinek döntő többsége szintén szakmunkás végzettségű, ennek alapján megfogalmazható, hogy a szakmunkás réteg „újratermeli” önmagát.
A kommunikációs kompetenciamérés tesztjei tartalmi és formai újdonságként hatottak az iskolákban, az újszerű, egyéni visszajelzések nemcsak a tanulókat, hanem a tanárokat is jól orientálják. Gálosné Szűcs Emília munkájából kiderül, hogy a szövegalkotás szintjei közül a szövegátalakítás és a levélírás a tesztátlag fölött volt, a leggyengébb teljesítmény a szabály követését mérő feladat megoldásában mutatkozott. Az informatikai kommunikációban minden szinten jobb eredmények születtek.
A szabálykövető kompetencia mérésekor a kutatók megvizsgálták a többi között az ábraelemző képességet, a szabályosságot (ritmust, változást) felismerő, illetve a monotóniát tűrő képességet, az égtájak helyes értelmezését, szövegértelmező, rendszerező képességet. Ez utóbbi felmérés (Berkéné Sajti Ilona munkája) egyik legfőbb tapasztalata, hogy a különböző környezetben felnövő szakiskolai tanulók más és más élethelyzetben mozognak otthonosan, és a reintegrációs képzésben, felzárkóztatásban részt vevő szakiskolai tanuló és a villamossági ismereteket elsajátítani képes szakiskolai tanuló képességei, kompetenciái között lényeges eltérés mutatható ki.
„Úgy ítélem meg, hogy ennek a mérésnek is, mint minden más mérésnek, akkor van értelme, ha a diákok a lehető legrövidebb időn belül megkapják munkájuk értékelését. Ekkor még emlékeznek arra, hogy az egyes problémákra milyen megoldást vártak. A kapott vélemény ráébresztheti őket arra, hogy valamit tenniük kell eredményeik javítása érdekében” – írja Ruzsinszkyné Lukácsi Margit a Problémamegoldás kompetenciájának mérése című tanulmányában.
Gál Ferenc is ezt hangsúlyozta az előszóban: „Bízunk abban, hogy a kompetencia mérésének előtérbe kerülése mindenki számára azt feltételezi, hogy az egyénnek, a tanulónak is aktivizálnia kell önmagát annak érdekében, hogy a boldoguláshoz szükséges, hasznos ismereteket, tudást és ezek hasznosításának lehetőségét a legoptimálisabb módon szerezze meg”. (Kompetenciamérés 2006. Nemzeti Szakképzési Intézet)
–bi–
A honlapunkon megjelenő anyagok, cikkek, dokumentumok, képek, rajzok, ábrák, grafikonok, stb. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv alapján szerzői jogi védelem alatt állnak, és azok bármely, engedély nélküli felhasználása tilos.
